Csirimiri, csirimiri, zabszalma

Vicces nyelv a baszk. Azon túl is, hogy a csepergő esőt úgy hívják, hogy txirimiri (ezt a spanyol is átvette chirimiri formában; a kiejtés kb. egyformán kb. "csirimiri").

A nyelvészek közt egyelőre csak abban van egyetértés, hogy valószínűleg az indoeurópai nyelvek bevándorlását megelőző korokban beszélték Európa-szerte azokat a nyelveket, amelyeknek a családjába az egyedüli túlélő baszk is tartozik. A nyelv (pontosabban az egymást alig értő hat-hét baszk dialektus) túlélésének az oka abban keresendő, hogy a hegyes vidék nehezen volt elfoglalható; a rómaiak se nagyon boldogultak vele (nem mellesleg ugyanilyen okok miatt nyelvi izolátum pl. az albán is).

Rengeteg hagymázos rokonítási kísérletről van tudomásunk (ez a magyarra is jellemző, csak a mi esetünkben a finn-magyar nyelvrokonságot épeszű és felkészült nyelvész már nem tagadja; az érzékenyebbek kedvéért hozzáteszem, hogy a nyelvrokonság nem feltétlenül jelent genetikai rokonságot is).

A baszk és a magyar közt van néhány olyan hasonlatosság, amely roppant érdekes, de persze nem jelent feltétlenül nyelvrokonságot (ahogy a finnugor kori "ház" és az indoeurópai angol "house" hasonlósága sem jelent nyelvrokonságot). Az egyik közös vonás a baszk és a magyar közt a többesszám jele, a "k".

A másik az, hogy az igéket bizonyos esetekben nem csak az alannyal egyeztetjük, hanem a tárggyal is (ez itt kicsit egyszerűsítés, mert a baszk ergatív nyelv, azaz a cselekvést végző személy nem feltétlenül nyelvtani alany, de azért érteni fogjuk): a "szeretlek" szóban pl. az ige a "szeret(ni)", a "-lek" pedig egy tovább nem elemezhető igerag, amely egyszerre fejezi ki azt, hogy (1) én végzem a cselekvést/érzem az érzelmet, (2) azt szeretem, akihez éppen beszélek, valamint (3) az, akihez beszélek, közeli ismerősöm, mert tegezem.

A baszkban ez a rendszer sokkalta kiterjedtebb; olyan mondatokban is jelzik annak a személynek a nemét (férfi/nő) és a beszélőnek a vele való kapcsolatát (formális/informális, azaz tkp. tegezés/magázás), aki egyébként a mondatban nem is szerepel:

"Gizon bat etorri da."
"Jött egy férfi."

"Gizon bat etorri duk."
"Jött egy férfi [és én tegezlek Téged, és pasi vagy]."

"Gizon bat etorri dun."
"Jött egy férfi [és én tegezlek Téged, és nő vagy]."

Érdekes.

Forrás: Wiki.

* * *

Még egy kis hallgatnivaló

Az ENSZ internetes "rádióján" (United Nations Radio) Real Audio-ban hallgatható, illetve mp3-ként letölthető egy sor beszéd és rádióműsor középhaladó nyelvtanuláshoz az alábbi nyelveken: arab, kínai, angol, francia, orosz, spanyol, portugál és szuahéli.

Európai magánhangzó-torlódás

A magyar nyelv nem szívleli a mássalhangzó-torlódást, nagyanyám ezért mondta trájknak a sztrájkot és parhetnak a sparhetet.

Kicsit kevesebb a nyelvbe kódolt averzió a magánhangzó-torlódással szemben, de itt is van egy gát: a magyarban igen erős a magánhangzó-harmónia iránti igény, ezért akkor sem szeretjük túlságosan megmozgatni a nyelvünket a szánkban, ha történetesen nem három mássalhangzó, hanem három magánhangzó torlódik össze -- főleg, ha két mély hangrendű magánhangzó (a, á, o, ó, u, ú) közé egy magas hangrendű (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű) szorul.

Ezzel magyarázható, hogy míg az "Amerikai Egyesült Államok" soha nem hangzik "Amerika Egyesült Államok"-nak (hanem az ugyancsak fontos hiátuskitöltő j-nek köszönhetően szépen: "amerikaji-jeggyesült..."-nek), addig az "Európai Unió"-t még országgyűlési képviselőink is (!) szépen, tisztán artikulálva, takarékos nyelvmozgatással "Európa Unió"-nak mondják.

És sokan (nagyon sokan) írják is! 14.400 találat van a gugliban az "Európa Unió"-ra.

Még jó, hogy ez nem okoz olyan kavarodásokat, mint mondjuk az Európai Tanács összekeverése az Európa Tanáccsal.

Magyar hangoskönyvek

A Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető néhány magyar nyelvű hangoskönyv mp3 formátumban, ingyenesen. Hasznos mind az anyanyelvápoláshoz (ma már nem a vakok jelentik a hangoskönyvek elsődleges piacát, hanem azok, akik tulajdonképpen kedvelik az irodalmat, de elmélyülten olvasni nem találnak egy nyugodt órát a munka vagy a gyerek miatt, viszont mondjuk vezetés közben remek ki-/bekapcsolódásnak találják a felolvasást), mind a nyelvtanuláshoz, ha történetesen nem a magyar az ember anyanyelve.

• A Magyar Elektronikus Könyvtár hangoskönyvei (mp3) 
• Legeza Ilona válogatása a MEK-ből
• További magyar hangoskönyvek rendelhetőek postai úton vagy letöltéssel az Internet segítségével. Ebben a hangoskonyv.lap.hu oldal ad segítséget.

Az Europai Parlament ulesei online videoban, 22 hivatalos nyelven

Az Europai Parlament 2006. aprilissal kezdodoen visszamenolegesen is megtekinthetove tette a plenaris felszolalasokat valamennyi (20, illetve a romannal es a bolgarral ez ev januartol 22) hivatalos nyelven online videoban (video on demand). Kattints ide:

• ha erdekel, mit mondanak a magyar kepviselok az Europai Parlamentben egy-egy ugyben;
• ha tetszenek a nyelvek es erdekel a tolmacsok munkaja (hallgass bele az eredeti valtozatba: allj az egerrel a zaszlo ikonra es valaszd az "or", azaz "original" hangot, majd hallgasd meg ugyanazt a felszolalast mas nyelven, tolmacsokon keresztul is);
• ha erdekel, hogy hangzik a maltai, a gorog, a litvan vagy a sved (keresd meg a maltai, gorog, litvan vagy sved felszolalokat es hallgasd meg oket, vagy a maltai, gorog, litvan vagy sved tolmacsokat); vagy
• ha mar beszelsz es ertesz egy hivatalos europai nyelvet valamilyen szinten, de magasabb szintre szeretnel lepni a beszedertesben es nem idegenkedsz a politikatol sem.

Ugyanezen az oldalon az "Eloben" linkre kattintva nezheted az aktualis ulesszakot, mar ha az adott percben eppen van ulesszak. Ezt ellenorizheted a bal sav tetejen levo "Program" linkre kattintva.

Spanyol szövegértés (hangzóanyagok a neten)

Nemrég írtam egy rövid vázlatot arról, hogyan lehet kihasználni az ember faragványperceit extenzív nyelvtanulásra:

Egy idegen nyelvet jol megtanulni nem lehet se konnyen, se gyorsan. Ez a ket tenyezo rettent el olyan sok kezdetben lelkes nyelvtanulot az elso nehezsegek utan a tovabbi erofeszitesektol. [...] De van jo hirem is. Soha nem allt annyi jol hasznalhato segedeszkoz a nyelvtanulok rendelkezesere, mint ma: kabel- es muholdas TV-csatornak, nyelvtanulast segito weboldalak, Internetes forumok, rendszeresen kaphato nemzetkozi ujsagok, relative olcso mp3-lejatszok, hangoskonyvek, podcast-ok, blogok, standard CD-jatszos autohifik, turkalos DVD-k eredeti hanggal es akar tobb nyelvu szinkronnal, eredeti nyelven es magyar szinkronnal felvaltva jatszott mozik a multiplexekben, internetes konyvrendeles... hadd ne soroljam.

Itt most olyan linkeket gyűjtök össze, amelyek a spanyolul tanulók számára jelentenek hasznos (ingyenes) forrást. Az angol kapcsán ezt írtam (és nem árt, ha ide is beidézem):

Elozetesen csak roviden, hogy en mit csinalok (tortenetesen a spanyollal):

• a letoltott mp3-akat lementem a PC-mre
• kiirom olcso CD-re es behajitom tok nelkul a kocsiba
• vezetes kozben benyomom es hallgatom olyan hangerovel, hogy ne idegesitsen es ne vegye el a figyelmemet a forgalomrol; VAGY:
• mp3-lejatszora toltom oket, es
• mosogatas, sorbaallas, stb. kozben hallgatom.

A nagy titok az, hogy nem kell odafigyelni, legalabbis nem ugy, mint amikor az oran a tanar behozza a nyamvadt kazettajat es meg kell erteni azt a harminc masodpercet, mert ki kell tolteni a tesztet. A periferias hallgatassal ugyanis eppen azt teremted meg, ami a celnyelvi kozegben elo embernek megadatott: a celnyelvi kornyezetet.  

 A többit lásd itt.

* * *

Internetes források hallott spanyol szöveg (beszéd)
megértésének gyakorlásához

• Notes in Spanish: A spanyol María és a brit Ben beszélgetései hétről hétre jelennek meg a notesinspanish.com-on mp3-ban. Ezen a blognak álcázott nyelvgyakorló weboldalon két sorozat él párhuzamosan egymás mellett, az egyik középhaladóknak (intermediate), a másik haladóknak (advanced).
  
  Az oldal egyik fő vonzereje (sőt: titka) az, hogy se María, se Ben nem tanárok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az anyagok mentesek minden leereszkedéstől, minden didaktikától, minden hülyegyerekes hanghordozástól, minden kiszámítottságtól, minden "nyelvvizsgára készülünk" fílingtől. Nincs bennük semmi iskolás. (Még mielőtt valaki ezen jól megsértődne: tudom, miről beszélek; jártam iskolába, ráadásul tanárként diplomáztam, hehe.)
  
  Hetente kb. 15 percet szánnak egy-egy témának. Ezek egy része akár érettségi téma is lehetne (család, szabadidő, ünnepek, stb.), de összességében annál sokkal életszerűbb a merítés, hiszen szó van a kocsmákról, ivásról, madárinfluenzáról, kétnyelvűségről, bevándorlásról, a filmvilágról, satöbbi, satöbbi.
  
  Kifejezetten ajánlott azoknak, akik angolul már tudnak, és a spanyolt második idegen nyelvként tanulják, hiszen Ben, aki "az életben" tanult meg spanyolul, nem az iskolában, néha hibákat vét, amelyeket María kuncogva és érthetően kijavít.
  
  Az mp3-ak egy jelentős része letölthető, a többi online hallgatható. Minden "leckéhez" van "munkafüzet" pdf-ben, de ezért már fizetni kell egy-két dollárt. A weboldalon magán is van számtalan hasznos olvasnivaló (angolul) különböző spanyol nyelvi és kulturális jelenségekről.
  
  
• Stílus: élőnyelvi, hangulatos, szórakoztató, jól követhető, soha nem unalmas.
• Szint: középhaladó és haladó (két párhuzamosan futó sorozat).
• Szókincs: középhaladó és haladó; sok új szót elmagyaráznak érthetően.
• Tempó: nyugodt, kiegyensúlyozott tempójú felvételek.
• Hangminőség: töbnyire kiváló (házistúdió, néha utcai felvétel audioblog stílusban).

• Cervantes Don Quijote de la Mancha című regénye hangoskönyvként teljes terjedelemben ingyenesen letölthető mp3 formátumban az educaragón oldaláról (fejezetenként 5-10 MB, néha 10-20 MB).
  
  Az első rész 52 fejezet, a második 74 fejezet.
  
  A teljes spanyol eredeti szöveg pdf-ben innen letölthető.
  -- Jobbkatt, "cél mentése másként": letöltés (2,5 Mb).
  -- Balkatt: megnyitás külön ablakban.
  
  Részletek olvashatóak online a regényből magyar fordításban itt.
  
  FIGYELEM: A teljes magyar fordítás is letölthető hangoskönyvként a MEK-ből innen!
  
  TIPP: Gyakorlatilag nem kell tanulni, csak megcsinálni a következő pár lépést (akár többször is ismételve a ciklust vagy ugyanazzal a fejezettel, vagy egy másikkal):
  -- Olvassunk el (vagy hallgassunk meg) egy fejezetet magyarul.
  -- Hallgassuk meg ugyanezt a fejezetet spanyolul néhányszor egy hét leforgása alatt (kocsiban, mosogatás közben, elalvás előtt, stb.).
  -- Ezt követően olvassuk el a fejezetet spanyolul is egyszer, majd -- kis pihentetés után -- hallgassuk meg újra spanyolul néhányszor.
  
  FONTOS: Ne várjuk azt, hogy majd most akkor mindent érteni fogunk. Nem fogunk. Nem is kell. A kétéves gyerek se érti azt, hogy "empíriokriticizmus". Mégis megtanul apránként érteni és beszélni.
  
  MIÉRT JÓ EZ NEKED: Garantálom, hogy a szókincsed szinte észrevétlenül -- ráadásul természetes módon -- fog fejlődni, gyakorlatilag szótárazás és magolás nélkül. Persze ha ellenállhatatlan vágyat érzel a szótárazásra, ne állj ellen a kísértésnek, de ne legyél maximalista: fölösleges a szótárat füzetbe kimásolni, attól még nem feltétlenül leszel okosabb. De ha a szótárazásra ráerősítesz a többszöri -- akár passzív -- újrahallgatással, máris egyenesben vagy. Emellett az agyadba süllyednek a hangok, az intonációk, a ritmusok... Csupa olyasmi, ami később rettentő hasznos lesz akkor is, ha most nem érzel semmilyen látványos áttörést.
  
  
• Stílus: nyilvánvalóan klasszikus, kicsit archaikus irodalmi szöveg, de ez nem baj, hiszen a Don Quijote nagyjából a legfontosabb alapköve a spanyol irodalomnak.
• Szint: középhaladó szinttől már érdemes belehallgatni.
• Szókincs: többek közt épp a szókincset fejleszti igen jól.
• Tempó: életszerű, gyors, nem unalmas. :)
• Hangminőség: kiváló (stúdiófelvétel, képzett, búgó  férfihang).
   
• (Jön majd még több is.)
   

 * * *

Beszél Ön majául?

"Beszél Ön majául?" -- Nem hiszem, hogy gyakran elhangzik ez a kérdés bármelyik modern világnyelven. Talán leginkább még spanyolul -- Mexikóban, Belizében és Guatemalában, ahol a hajdani maja civilizáció mai leszármazottai élnek. A mai maják. A modern maják.

"A maják mai leszármazottai..." "A régi rómaiak..." "Az ókori görögök..." -- Nagy birodalomépítő, nagy kultúrörökséget hátrahagyó népekre utalunk ezekkel a kifejezésekkel. De míg a modern Olaszországról, a modern Görögországról szinte mindenki tud pár értelmes mondatot mondani, szeritem már arra sem tudna minden magyar középiskolás határozottan válaszolni, hogy élnek-e ma maják, és ha igen, milyen nyelven beszélnek, kik a rokonaik, hol élnek, mivel foglalkoznak. Ami persze egyáltalán nem meglepő: az, hogy a maják régen csúcscivilizációt teremtettek, ismerték az írást, a modern Gergely-naptárnál pontosabb időmérő rendszert alkalmaztak, ma csak műveltségi kérdés. Ha azonban valaki nem tud semmit az olasz konyháról vagy a görög tengerpartról, nem hallott még a pizzáról vagy nem látta még képen sem az Akropoliszt -- nos, az alapvető közismereti tények nem-ismeretéről tesz tanúbizonyságot, s emiatt még a műveletlenek is elvarázsolt csodabogárnak, földönkívülinek vagy egyszerűen retaradáltnak tekintenék, s enyhe zavarodottsággal faggatnák tovább.

Mondjuk ezt érdemes átgondolnunk, mielőtt műveletleneknek vagy retardáltnak minősítjük azokat a nyugatiakat, akik nem tudják pontosan, hol élnek a mágjárok.

De most térjünk vissza a majákhoz.

* * *

A majának a Wikipedia szerint három nagy nyelvváltozata és számtalan helyi dialektusa létezik. A három nagy változat a Yucatán-félszigeti maja ("Yucatec Maya" vagy "Yukatek Maya"), a K'iche' Maya, illetve az Itza' Maya. Mel Gibson nagyszabású kalandfilmjét, az Apocalypto-t végig kizárólag Yucatán-félszigeti majául forgatta. Ez elég súlyos érv volt ahhoz, hogy -- ha már alkalmam adódott -- beüljek a moziba és megnézzem (eredeti hangon, magyar felirattal).

Mondanom se kell, lövésem se volt a maja nyelvhez. De az ember fülel és tanul.

• Egyrészt feltűnt, hogy a nyelv hangzói közt vannak glottális zárhangok (angol leírását lásd itt). Ez azt jelenti, hogy két hang között a hangszálak összezárnak, és voltaképp egy rövidke, kemény csönd áll be, mint amikor azt mondjuk magyarul, hogy "fa alatt", vagy angolul, hogy "Uh-oh!". A maja olyan nyelv, amelyben ez a "nem-hang hang" szóalkotó elem, mint bármely, a magyarban is ismerős hang -- azaz nem csak két szó között, hanem egy szón belül is állhat. Épp emiatt valahogyan jelölni is kell -- erre szolgál az aposztróf.
  
  Nézzünk pár példát. A ka'an azt jelenti, függőágy. Ezt nem nehéz kiejteni: úgy hangzik, mint ha magyarul ká án-t mondanánk, vigyázva, hogy ne mossuk össze kán-ná. Nehezebb begyakorolni a k'aab (gyümölcslé) szót, hiszen itt a k-t keményen, magánhangzó nélkül, magában kell kiejteni, utána jön az áb. A glottális zárhang azonban a szó elején vagy végén is előfordulhat, ami persze elsősorban akkor hallható, ha a szó mondatba kerül: waye' (itt); 'iis (édesburgonya).
  
  A glottális zárhangok számtalan más nyelvben is ismertek, így például az arabban (ilyen torokszorítással indul az Allah szó) és a hawai'iban (s most már az is érthető, miért van a két i közt aposztróf: ott egy glottális zárhang, amitől a földrajzi név kiejtése valójában ha + wai' + i, és nem ha + vaj).
  
  Ugyanez a zárhang szerepel az angol bizonyos dialektusaiban -- például a Cockney-ban -- a szó végi t hangok helyén. (Többek közt ez az, ami a kezdő angoltanulót elég rendesen megzavarja, ha köznyelvi angolt beszélő helyiekkel akar kommunikálni.) Az amerikai feketék beszédmódjában a szón belüli t is hangozhat így; emiatt lesz például a satin (szatén) szóból sa'in -- bár nyilván nem ez a leggyakoribb szó a hiphop szókimondó szövegeiben.
  
  
• Másrészt a feliratokra támaszkodva az a benyomásom támadt, hogy a kasza hangzású szó mindig a vadászattal és az erdővel összefüggésben hangzott el, a luma hangzású szó pedig mindig a világ vagy föld szavakat tartalmazó feliratok környékén. Azért tűnt fel pont ez a két szó, mert tudom, hogy spanyolul a vadászni cazar, cigányul (lováriul) pedig a világ luma.
  
  Mondanom se kell, mindkét áthallás totálisan félrevezető, semmi köze a lu’um maja szónak (jelentése: föld, talaj, terület, a Föld bolygó) a cigány luma szóhoz, se az erdő jelentésű k’áax szónak a spanyol cazar, azaz vadászni igéhez.
  
  Ez azonban szinte mindegy is -- hiszen ezek a véletlenszerű, hamis áthallások voltaképpen mégis segítettek -- és valós élethelyzetben is segítettek volna -- megjegyezni két maja szó körülbelüli jelentését. Szóval tényleg igaz: aki egyszer már megtornáztatat az agyát egy második nyelv megtanulásával, annak a harmadik nyelv tanulása lényegesen kevesebb energiájába fog kerülni.
  
  Jó példát adott erre Antonio Banderas egyébként nem túl kiemelkedő filmje, A 13. harcos, amelyben az arab költő-szívtipró-kardforgató-száműzött-nagykövet a tábortűz mellett ülve, szavanként dekódolja a vikingek ógermán nyelvét.

* * *

Fura: a majában nincs igen jelentésű szó. Ha megkérdez a csaj, szereted-e, nem tudod azt válaszolni, hogy igen, vagy főleg, hogy persze. Ki kell mondanod a frankót. -- Persze a maják is kényelmes népek, úgyhogy gyorsan eltanulták a spanyoloktól a sí szócskát.

Még furább, hogy igen jelentésű szó a latinban sincs (illetve volt); röviden latinul is csak a sic est (úgy van) szerű kifejezésekkel lehet helyeselni.

Ja, és van egy egyelőre nem bizonyított elmélet, hogy a cápa jelentésű angol shark szó a majából származó jövevényszó. A xoc majául halat jelent, és nagyjából úgy hangozhat, mint az amerikai-angol shock. (A x kiejtése kb. ugyanaz, mint a México szó spanyol kiejtésében az x-é: s-be hajló h.) Történetileg ez akár lehetséges is, hiszen cápát először Hawkin expedíciós hajóskapitány mutatott be London népének.

* * *

De azért akkor már írok kicsit a filmről is.

Annak, aki még soha nem vágott el csirkenyakat, könnyen megpróbáltatást jelenthetnek a film véres jelenetei: a maja darabontok kegyetlenkedései, a tapírvadászat, a dzsungelharc, a gyalogos üldözéses jelenet, a szívkiszaggatós emberáldozós rész, vagy a fekete-párduc-élő-emberfejet-marcangol-szanaszét ugyanúgy indokolják a korcsoportos korlátozást, mint a maja gyehenna hullahegyei (a hullakatlan), az áldozati fejteke (a maja templom lépcsőjén gurulva lepattogó, ill. pattogva leguruló kiművelt maja emberfők) vagy a koncentrációs táborok képsorait idéző maja nyomortanyák pannója. Deazonban.

Deazonban mindez mégis kifejezetten szép és nézhető. Mel Gibson visszalépett egyet a műerőszaktól és direkte nem alkalmazott számítógépes buzerációt. Mi több, a film biztosan a bakivadászok kedvence lesz, mert az anyaleopárdon például szinte látszik, hogy ki van tömve. Lehet, hogy a plázák nagy képernyőjén máshogy lett volna, de a művészmozi viszonylag kis vásznán a pergős felvételek egy része olyan, mintha home video lenne. Szerintem azonban mindez jót tesz a filmnek. Ahogy az ikondöntögető Jézus-film esetében is, itt is indokoltnak tűnik az erőszak megjelenítése.

A film nyitómottója szerint egy nagy birodalmat addig nem hódítnak meg kívülről, amíg belülről szét nem rohad. És ebben azért van valami.

Kettősszám

A pápua-új-guineai angol alapú pidgin nyelvről, a tok pisinről szóló szösszenetemben említettem, hogy ez a "lebutított angol" benyomását keltő nyelv bizonyos szempontokból valójában bonyolultabb, mint a modern angol, mert például van benne kettősszám (duális):

mi-azaz-te-meg-én = yumi (vö. angol you + me)
ti ketten = yutu (vö. angol you + two)

Nos, nem kell Pápua-Új-Guineáig elrepülni ahhoz, hogy kettősszámmal találkozzunk. Az Európai Unió hivatalos nyelvei közül kettőben is létezik ez a jelenség. Az egyik a szláv nyelvcsaládhoz tartozó szlovén, a másik a sémi-arab alapú, újlatin nyelvekkel (főleg szicíliaival és olasszal) keveredett máltai.

Nézzünk példát a szlovénból:

Egyes szám hímnem: jaz bom videl ("látni fogok")
Kettősszám hímnem: midva bova videla ("mi-ketten látni fogunk")
Többesszám hímnem: mi bomo videli ("mi-kettőnél-többen látni fogunk")

Ebből látni fogjuk (mi bomo videli), hogy egy dolog a kettősszámú névmásokat megtanulni (pl. midva, ami szó szerint is "mi+kettő", akárcsak a tok pisinben a yutu, azaz "ti+kettő"), ehhez azért hozzájárul még a teljes harmadik igeragozási paradigma is -- mintha az "(én) látok" és a "(mi) látunk" mellett -- tkp. között -- még lenne egy "(miketten) látik" alak is, mondjuk.

A szlovénban ez még duplázódik a nőnem/hímnem megkülönböztetése miatt (jaz bom videl/jaz bom videla stb.), ami a magyarban nincs. Nekünk viszont ott van a tárgyas/tárgyatlan ragozás megkülönböztetése... Mintha az "(én) látom" és a "(mi) látjuk" között még lenne egy "(mi-ketten) látim" alak is. Látok, látik, látunk, látom, látim, látjuk. Minden más személyben és igemódban is, persze.

A szlovénban a főneveknek is van kettősszámú alakja: az egy hársfa, két hársfa, több hársfa így rendre lipa, lipi, lipe. Ez persze csak az alanyeset volt -- van még öt másik.

A máltai ehhez képest az arabból örökölte a kettősszámot, de erről egyszer majd írok egy külön szócikket -- a máltai ugyanis még izgalmasabb.

* * *

A duális létezett az ószlávban éppúgy, mint az óangolban, azaz korántsem idegen az indoeurópai nyelvektől -- mára azonban a modern európai nyelvek közül csak a szlovénban és a Németország keleti részén élő szorbok nyugatiszláv nyelvében maradt fenn. A kelta nyelvek egy részéből, mint az írből, már kikopott, más nyelvekben -- így például a velsziben és a Franciaországban évtizedeken át módszeresen elnyomott bretonban -- azonban máig él. Az arab nyelvjárások közül a modern egyiptomi arabban opcionális a használata, a héberben csak nyomokban, de él.

És ha ez nem elég bonyolult, a szamojéd nyelvek közé tartozó nyenyecben komplett névmásparadigmát használnak, amelyben egyazon birtokos névmás kifejezi a birtokos és a birtok számát is -- mintha "az én házam" és "a mi házaink" mellett létezne egy olyan névmás-plusz-ragozott-főnév kombináció is, amely ezt fejezi ki: "a mi-kettőnk két-háza". -- A szamojéd nyelvek és a finnugor nyelvek egyébként együtt alkotják az uráli nyelvek csoportját, tehát ez utóbbi őrület már majdnem "házon belül" van... :)

Al-maszihíjja

Arabul -- legalábbis a számtalan regionális és helyi arab nyelvváltozatot "összekötő", a  Korán messzemenőkig tisztelt nyelvhagyományát követő, az arab világot tkp. "közös műveltségi nyelvként" átívelő, az újságokban máig használt modern sztenderd arab nyelvváltozatban -- a kereszténység szó így van:

Latin betűkkel átírva (az "al-" névelővel együtt) ez kábé így hangzik:

al-maszihíjja

Ha hallani is akarod, kattide:

Nem ismerős valahonnan? Ha igen, akkor bingó...

Ha nem, akkor egy tipp: angolul a "messiás" úgy van, hogy "messiah", ami fonetikusan kábé "meszája"... Megvan?

Szóval csak azt akartam mondani, hogy arabul a kereszténység neve "a megváltó hite".

De mit jelent a "kereszténység" szó?

Nos, elég érdekes a "keresztény", illetve a rokon változatok ("Christian", stb.) etimológiája. A vallás nevét adó szó ugyanis nem a Jézus kivégzéséhez használt eszközből és a kereszténység legfontosabb szimbólumából, a keresztből származik. A latin "christianus" jelentése "Krisztushoz tartozó".

De mit jelent a Krisztus?

A "Krisztus" -- görögül "Χριστός", azaz "khrisztósz" jelentése "(királlyá illatos olajakkal) felkent".

Ez a héber "moshiach", illetve "messiah" ("משיח") kifejezés szó szerinti fordítása.

Ennek arab megfelelője a "maseeh", amely kiejtve kb. "maszíh", leírva "مسيح".

Még hogy unalmas a szótanulás...

Listening comprehension (English)

Na jó, legyen itt valami hasznos is.

Egy idegen nyelvet jol megtanulni nem lehet se konnyen, se gyorsan. Ez a ket tenyezo rettent el olyan sok kezdetben lelkes nyelvtanulot az elso nehezsegek utan a tovabbi erofeszitesektol.

Kulonosen nehez dolga van annak, akinek ugy kell megtanulnia egy nyelvet, hogy nem el benne. Sokkal konnyebb ugy megtanulni angolul, ha az ember angol nyelvi kornyezetben el (vasarol, tarsalog, dolgozik, tevezik, autozik, lelegzik, alszik, stb.), mint ha nem.

Nem veletlen, hogy az angolnyelvoktatas ket alapveto modszertani megkozelitese epp ennek a korulmenynek a tekintetbe vetelen alapul:

Az ESL ("English as a Second Language" -- "Angol mint masodik nyelv") azokat celozza meg, akik a celnyelvi kornyezetben elnek. Ilyen pl. egy Amerikaban angolt tanulo es tartosan ott elo, jellemzoen bevandorlo vagy ott letelepedo diak vagy dolgozo felnott. Ok az angolt elso (azaz anya-) nyelvuk mellett, masodik nyelvkent fogjak hasznalni mindennapjaik soran.

Az EFL ("English as a Foreign Language" -- "Angol mint idegen nyelv") viszont azoknak az igenyeit veszi figyelembe, akik otthon maradva, sajat anyanyelvi kulturajukbol nem kiszakadva, a celnyelvi kornyezet mindennapos tamasza es segitsege nelkul probaljak elsajatitani az adott (idegen) nyelvet. Ebbe a csoportba tartoznak a globalizalodo Magyarorszagon mindazok, akik itthon elnek es tanulnak, de a vilaggal -- munkatarsaikkal, barataikkal, stb. -- valo kapcsolattartas erdekeben belevagnak egy, ket, harom nyelv ilyen-olyan szintu elsajatitasaba. Az o nehezsegeiket nem csak az jelenti, hogy nem elnek folyamatosan a celnyelvi kornyezetben, hanem meg az is, hogy azok, akiktol tanulhatnanak, gyakran maguk sem anyanyelvuek.

De van jo hirem is. Soha nem allt annyi jol hasznalhato segedeszkoz a nyelvtanulok rendelkezesere, mint ma: kabel- es muholdas TV-csatornak, nyelvtanulast segito weboldalak, Internetes forumok, rendszeresen kaphato nemzetkozi ujsagok, relative olcso mp3-lejatszok, hangoskonyvek, podcast-ok, blogok, standard CD-jatszos autohifik, turkalos DVD-k eredeti hanggal es akar tobb nyelvu szinkronnal, eredeti nyelven es magyar szinkronnal felvaltva jatszott mozik a multiplexekben, internetes konyvrendeles... hadd ne soroljam.

Ez a bejegyzes a hallott angol szoveg megertesenek (listening comprehension) gyakorlasaban segit. Ezek a linkek olyan internetes oldalakra vezetnek, ahol angol nyelvu beszedeket lehet meghallgatni (streaming audio) vagy letolteni (mp3). Neha a szovegek (transcripts) is olvashatoak.

Egyelore legyen eleg ennyi bevezeto, es jojjenek szepen, lassan, egyesevel a linkek.

Kesobb majd némi gyakorlati utmutatot is irok arrol, hogy hogyan hasznalhatjuk ugyesen ezeket a forrasokat. Elozetesen csak roviden, hogy en mit csinalok (tortenetesen a spanyollal):

• a letoltott mp3-akat lementem a PC-mre
• kiirom olcso CD-re es behajitom tok nelkul a kocsiba
• vezetes kozben benyomom es hallgatom olyan hangerovel, hogy ne idegesitsen es ne vegye el a figyelmemet a forgalomrol; VAGY:
• mp3-lejatszora toltom oket, es
• mosogatas, sorbaallas, stb. kozben hallgatom.

A nagy titok az, hogy nem kell odafigyelni, legalabbis nem ugy, mint amikor az oran a tanar behozza a nyamvadt kazettajat es meg kell erteni azt a harminc masodpercet, mert ki kell tolteni a tesztet. A periferias hallgatassal ugyanis eppen azt teremted meg, ami a celnyelvi kozegben elo embernek megadatott: a celnyelvi kornyezetet. Es hogy miert jo ez neked?

Mert a felnott is kepes meg ugy tanulni, mint a csecsemo. Az otodik meghallgatasra mar ismerosse valnak a ritmusok, a hanglejtesek, a hangok, a szavak egy resze, a kifejezesek egy resze, a mondatok egy resze. Azon fogod kapni magad, hogy izlelgetsz, ismetelgetsz egy-egy szot, kifejezest, hangot. Amikor megunod (vagy felveszed a kollegadat vagy a gyereket iskola utan), kikapcsolod es kesz. Ha negy percig hallgatad, az mar jo. Ha raunsz egy CD-re, akkor egy darabig hanyagold es hallgass mas felveteleket. Amikor mondjuk egy-ket het mulva probakepp visszateszed, meg fogsz lepodni, hogy emlekszel dolgokra, es amire emlekszel, azt az agyad mar felismeri, az ujrahallgatas soran meg melyebben elraktarozza, es most mar figyelhet azokra a reszekre is, amelyeket az elozo heten eszre se vettel, vagy meg remenytelennek tunt, hogy felfogd oket. A vegen mar "szinkronizalni fogod" a kedvenceidet, garantalom.

Ne felejtsd el: jol autot vezetni se lehet megtanulni se egyszeruen, se gyorsan. De aki rendszeresen, mondhatni eletvitelszeruen vezet (akar jogsiszerzes elott, akar jogsiszerzes utan), az egyre jobban fog vezetni, es minel tobbet vezetsz, annal jobban megy.

Nem veletlenul irtam, hogy "egy nyelvet jol megtanulni"... A linkek egy jelentos resze azoknak segit, akik mar beszelnek es ertenek angolul, de szeretnek a szovegertesuket magasabb szintre vinni, es szeretnek jobban erteni a valasztekos angolsagot, a kulonbozo akcentusokat, illetve gyarapitani a szokincsuket. Kesobb olyan linkeket is felveszek majd, amelyek kozephalado vagy akar kezdo szinten is segitenek. Az elvek valamennyi szint eseteben ugyanazok.

* * *

Internetes források hallott angol szöveg (beszéd)
megértésének gyakorlásához

• Ronald Reagan első elnöki beavatási beszéde (1981. januar 20)
  Streaming audio, mp3 és szöveg
  Akcentus: amerikai angol (US)
  Stilus: elore megirt politikai beszed (valasztekos, retorikus)
  Szint: halado
  Szokincs: halado
  Tempo: jol kovetheto, nem gyors
  Hangminoseg: jo (elo felvetel, hallgatosaggal es alkalmi rendorszirenekkal)
  
• (Jon majd meg tobb is.)
  
• 
  
• 
   

 * * *